Válságtámogatás címkéhez tartozó bejegyzések

GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázati felhívás elszámolhatóság

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A támogatási kérelem benyújtásának alapfeltétele a projekt megvalósításához szükséges önerő megléte, amely legalább a projekt elszámolható összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett részét kell, hogy képezze. Az önerő saját forrásból vagy más állami alrendszerből származó támogatásból is származhat. A saját forrásnak az olyan források minősülnek, amelyek nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett uniós finanszírozást. A projekt elszámolható költségei közé tartoznak a képzéshez kapcsolódó költségek, mint például a képzési szolgáltatások, oktatók költségei, utazási és szállás költségek, valamint a képzés megszervezésének költségei. Fontos, hogy a költségeket a projekt keretében elszámolható módon dokumentálni kell, és az elszámolás során figyelembe kell venni a maximálisan elszámolható költségeket és óradíjakat. A képzési támogatás összetételét és az elszámolható költségek mértékét szigorú szabályok szabályozzák, amelyeknek az elszámolási folyamat során való betartása kiemelt fontosságú.

GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

Elszámolhatóság

  1. Mekkora önerő kell a projekthez?

    1. A támogatási kérelem benyújtásának feltétele a képzés megvalósításához szükséges önerő rendelkezésre állása, amely legalább a projekt elszámolható összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett része, erről szóló 30 napnál nem régebbi bankszámla kivonat/banki igazolás a kérem kötelező mellékletét kell, hogy képezze.
    2. Az önerő lehet saját forrás és egyéb, az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatás is.
    3. Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybevett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül. (Például saját forrásként nem vehető figyelembe a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, miután az egy állami kamattámogatásban részesített hitel.)
  2. Elszámolható képzési költség tételek

    1. Elszámolható képzési költség tételek – Vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzés esetében

      1. Képzési szolgáltatás költsége, oktatók költsége (beleértve résztvevők tudásmérése, távoktatás esetében tutor, mentor, szakértői díj, előadói díj);
      2. Oktatók, vizsgáztatók utazási és szállás költsége az Elszámolási Útmutató figyelembevételével
      3. Képzés megszervezésének és lebonyolításának költsége
      4. Képzés céljára használt helyiségek, illetve eszközök projektarányos bérleti díja

        (beleértve a kapcsolódó rezsi költségeket), posta és adminisztrációs költségek

      5. Képzéshez kapcsolódó egyéb indokolt költségek (beleértve vizsgadíj, vizsgáztatási díj, bizonyítvány, tankönyv, jegyzet, segédanyag költsége, előzetes tudásmérés és az elégedettségmérés költsége, amortizáció költsége, munkaruha/védőruha, alkalmassági vizsgálat és egyéb a képzéssel összefüggésben előírt, a képzés elvégzéséhez szükséges speciális vizsgálat és kapcsolódó védőoltás költsége). A vizsgadíjat a képzési költség (óradíj, max. elszámolható költség/fő) részeként szükséges értelmezni és számla alapján elszámolni.
    2. Elszámolható képzési költség tételek – Belső képzés esetében

      1. Oktató költsége (Amennyiben az oktató nem a támogatást igénylő vállalkozás munkaszerződéssel igazolt munkavállalója, 3 db árajánlat alapján szükséges alátámasztani a költséget). Amennyiben munkaszerződéssel igazolt saját munkavállaló az oktató, akkor a kieső munkabére számolható el a Hirdetmény 2. sz. mellékletében foglalt feltételek mellett.
      2. Oktatási helyszín (terem- és eszközbérlet) költsége: az Elszámolási Útmutató figyelembevételével

      Az Elszámolási Útmutató című dokumentum letölthető az alábbi linken a palyazat.gov.hu honlapon a Széchenyi Plusz (2021-2027) általános útmutatói között:

      https://www.palyazat.gov.hu/ltalnos-tmutat-a-felhvsokhoz-szerzds-mintk-szf-avdh-tjkoztat-2021-2021#

      Amennyiben a továbbadott támogatást igénylő vállalat saját székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik a képzés megvalósítása, akkor nem számolható el költség az oktatási helyszín (terem) vonatkozásában. (Ha egy vállalat rendelkezik önköltségszámítási szabályzattal (módszertannal), akkor annak megfelelően a képzéshez kapcsolódó rezsiköltségek és felhasznált (ill. amortizálódott) eszköz- és anyagköltségek elszámolhatósága biztosítandó. Terembérlet költsége nem.)

      Amennyiben a képzés nem a támogatási igénylő vállalat saját székhelyén, telephelyén, fióktelepén és/vagy nem saját eszközén történik, akkor 3 ajánlattal szükséges alátámasztani a piaci árat.

      Belső képzésként csak azon képzések valósíthatóak meg, amelyek esetében a támogatást igénylő vállalkozás rendelkezik az Fktv. szerinti bejelentéssel, illetve amennyiben a képzés folytatásáról ágazati jogszabály rendelkezik, úgy arra vonatkozóan a támogatást igénylő vállalkozásnak van képzői engedélye.

  3. Elszámolható képzési óradíjak

    Elszámolható költség alatt a támogatás alapjául legfeljebb figyelembe vehető költségeket kell érteni. A támogatás a vállalat méretétől függően az elszámolható költség egy bizonyos hányadát fedezi.

    A belső és külső képzésekre eltérő maximális súlyozott óradíjak vonatkoznak. A belső képzések óradíja nem haladhatja meg az azonos képzési típusba tartozó „külső” képzések maximális óradíjának 75%-át.

    A táblázat az elszámolható költségként figyelembe vehető maximumot tartalmazza tanóránkénti megosztásban. Egy képzési tanóra 1 munkaórának felel meg és legalább 45 perc időtartamot ölel fel. Nem kizárt, hogy a képzés többe kerül, mint a lehetséges maximális támogatási összegek, de ebben az esetben a támogatás alapjaként csak a maximális óradíj vehető figyelembe.

  4.  
    GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

    Képzés típusok

    Maximális elszámolható egy főre jutó óradíj (1 képzési tanóra)

    (forint/fő)

    Maximális csoportlétszám/képzés

    Belső képzés esetén

    Vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső

    képzés esetén

    Szakmai ismeretre irányuló képzés

    3281

    4375

    20 fő

    Soft skill képzés

    2813

    3750

    Információs és kommunikációs technológiákra (IKT)

    irányuló képzés

    2344

    3125

    Nyelvi képzés

    1875

    2500

    10 fő

  5. A Képzési támogatás összetétele

    A képzési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a 2020. évi CXXXV. törvény és a 100/2021. (II. 27) rendelet szabályozza.

    A képzési költség elszámolhatósága három paraméter alapján kerül meghatározásra:

    1. egy főre jutó maximálisan elszámolható képzési költség;
    2. egy főre jutó – képzéstípus szerint megítélt – maximális óradíj (lásd a Hirdetmény 12.3. pontjában);
    3. amennyiben a képzéshez az Szktv. 14.§-a szerinti nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpontban letehető szakmai vizsga vagy képesítő vizsga kapcsolódik, úgy annak vizsgadíja

    1. Egy főre jutó maximálisan elszámolható képzési költség

      A maximálisan elszámolható egy főre jutó képzési költség 250 000 forint, ami az alábbi négy szempont:

      1. a képzésbe bevont munkavállaló hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű,

      2. a képzésbe bevont személy hátrányos helyzetű régióban lévő telephelyen dolgozik (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföldi, Dél-Dunántúl),
      3. a munkáltató fő tevékenysége kiemelt ágazathoz tartozik,
      4. összes megpályázott képzés összértékének legalább 25%-át IKT képzés teszi ki bármelyikének teljesülése esetében 350 000 forintra növelhető az alábbiak szerint:
        1. a képzésbe vont személy a támogatás szempontjából hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkaképességű. A hátrányos helyzet igazolása esetén a megnövelt keretösszeg a hátrányos helyzetűnek tekinthető vagy megváltozott munkaképességű személy(ek)re értendő.

          E támogatás esetében hátrányos helyzetűnek tekinthetők, aki:

          • 15 és 24 év közötti életkorú vagy
          • 50 éven felüli személy vagy
          • alacsony iskolai végzettségű vagy pályakezdő: nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének 3. szintje), vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban.
        2. a képzésbe vont személy Hátrányos helyzetű régióban dolgozik (telephely szerinti munkavégzés). A hátrányos helyzetű régió teljesülése esetén a megnövelt keretösszeg a hátrányos helyzetű régiókban dolgozó személy(ek)re értendő.
        3. 2022.12.31 előtt a pályázó vállalkozás cégkivonatába bejegyzett főtevékenysége alapján a cég TEÁOR kódja a kiemelt gazdasági ágazatok valamelyikébe tartozik. A kiemelt gazdasági ágazat szempontjának teljesülése esetén a megnövelt keretösszeg a vállalat által a pályázat során képzésben résztvevő összes munkavállalójára értendő. A kiemelt gazdasági ágazatok listája jelen Hirdetmény mellékletében, illetve a https://www.munka.hu/ oldalon található.

        4. az összes megpályázott képzés összértékének legalább 25%-át jelen Hirdetmény

      7.2. pontjában meghatározott információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló képzések alkotják. Az IKT képzések részarányát a kérelemben foglalt összes képzés elszámolható költségének összértékéhez kell viszonyítani. A feltétel teljesülése esetén a megnövelt keretösszeg a vállalat által a pályázat során képzésben résztvevő összes munkavállalójára értendő. Együttes kérelem esetén az IKT képzések összértéken belüli részarányát vállalatonként kell vizsgálni.

    2. Egy főre jutó képzési költség számítása (képzési támogatásszámítás)

      A 12.4.1. pontban meghatározott elszámolható keretösszeg az összes képzési típusra együttesen értendő, az óradíj megfelelőségét figyelembe véve. Az egy főre jutó képzési

      költség ezt az összeget meghaladhatja, de maximum 250 000 (növelt esetben 350 000) forint számolható el.

      Példa: egy résztvevő 3 képzésben egymást követően vesz részt, akinél a maximálisan elszámolható egy főre jutó képzési költség 250 000 Ft

      1. 100 000 Ft / fő

      2. 120 000 Ft / fő

      3. 50 000 Ft / fő

        1. Ebben az esetben a teljes képzési költsége 270 000 Ft, ebből az elszámolható költség 250 000 Ft, amire az intenzitás számítódik (pl. nagyvállalat esetében a támogatás: 250 000 x 0,5 = 125 000 Ft)A képzés egy főre jutó összértéke meghaladja az egy főre megítélt maximális keretösszeget (tehát a 250 000 vagy 350 000 forintot): a maximálisan megítélt keretösszeg szorozva az intenzitással.

          Példa: 400 000 forintos egy főre jutó képzési költség, az egyénre 350 000 forint lett megítélve, a vállalat középvállalkozás (60%-os intenzitás), akkor= 350 000 * 0,6 = 210 000 forint

        2. A képzés egy főre jutó összértéke nem haladja meg az egy főre megítélt maximális keretösszeget (tehát a 250 000 vagy 350 000 forintot): a képzés egy főre jutó költsége szorozva az intenzitással.

        Példa: 150 000 forintos egy főre jutó képzési költség, az egyénre 350 000 forint lett megítélve, a vállalat középvállalkozás (60%-os intenzitás), akkor= 150 000

        * 0,6 = 90 000 forint

        A vállalatnak megítélt képzési támogatás az egy főre megítélt képzési támogatások összege.

    3. További elszámolhatósági szabályok a képzési költségek vonatkozásában

      1. A vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzések esetében a képző kiválasztásának alátámasztását és a képzőre vonatkozó feltételek teljesülésének igazolását a Hirdetmény 1. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelmények szerint szükséges teljesíteni.
      2. Belső képzés esetében a támogatott vállalkozásnak önköltségszámítási módszertant (Hirdetmény 2. sz. melléklete) szükséges benyújtania a költségek alátámasztására.
      3. Belső és külső képzés esetében a képzési költség elszámolhatóságának feltétele, hogy a képzési óraszámot alátámasztó képzési programterv – mikrotanúsítványt adó képzés esetén az adott tantárgy Nftv. 108.§ 43a pontja szerinti tanulmányi rendszerben nyilvántartott adatlapja – a kérelem részeként benyújtásra kerül.

      A képzési költségtételek indokolt esetben önálló tételként is elszámolhatóak az azt igazoló számla jelen Hirdetmény elszámolási feltételeinek megfelelő benyújtásával.

  6. Bértámogatás összetétele

    A bértámogatás a képzés miatt kieső munkaórákra szól az egyén bérköltségének (bruttó bér) figyelembevételével. A figyelembe vett bérköltség legfeljebb az aktuális kötelező legkisebb

    munkabér (minimálbér) 1,5-szereséig terjedhet, figyelembe véve, hogy a támogatás megállapított maximális összege foglalkoztatottanként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér 150%-át a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 26.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy megítélt támogatás esetén a hatósági szerződés módosítása nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegen felüli többlettámogatás biztosítására a kötelező legkisebb munkabér változása esetében sem.

    A kérelemben és a hatósági szerződésben a teljes összóraszám figyelembevételével történik a bértámogatás összegének megállapítása.

    1. Egy főre jutó bértámogatás

      A munkavállaló első képzését megelőző hónapban érvényes munkaszerződése szerinti bér alapul vételével számítandó (a szerződés szerint bér/174 órával, így megkapjuk az 1 órára eső összeget, amely nem lehet magasabb a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér 1,5 szeresének megfelelő összeg alapján meghatározott 1 órára eső összegnél (a 2024-ben érvényes minimálbér alapján 2300 Ft-nál (400 200 Ft/ 174),

      1. Amennyiben a bérköltség az aktuális kötelező legkisebb minimálbér 1,5-szeresét meghaladja: az aktuális kötelező legkisebb munkabér 1,5-szerese szorozva a munkaórákhoz viszonyított kieső órákkal és szorozva az intenzitással.

        Példa: 420 000 forintos bérköltség, 40 órás képzés, kisvállalkozás (70%-os intenzitás), akkor 420 000/174 = 2414 Ft; 2414 > 2300 ebben az esetben 2300 * 40 * 0,7 = 64 400 forint.) kerekítési szabály a havi átlagkereset/174 órával egész számra.

      2. Amennyiben a bérköltség az aktuális kötelező legkisebb bruttó minimálbér 1,5-szeresét nem haladja meg: a bérköltség szorozva a munkaórákhoz viszonyított kieső órákkal és szorozva az intenzitással.

        Példa: 150 000 forintos bérköltség, 40 órás képzés, kisvállalkozás (70%-os intenzitás), akkor 150 000/174= 862 Ft a kieső bér számítása 862 * 40 * 0,7 =24 136 Ft.)

        A vállalatnak megítélt bértámogatás az egy főre megítélt bértámogatások összege.

 

GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

  1. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs költsége -szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás

    A szakmai megvalósítás költsége kizárólag mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő támogatott vállalkozás esetében számolható el.

    A szakmai megvalósítás költsége bértámogatás (munkaviszony, vagy természetes személlyel kötött megbízási szerződés) keretében számolható el munkaidő-arányosan az alábbiak figyelembevételével:

      1. A szakmai megvalósítás költsége nem haladhatja meg a projekt teljes elszámolható költségének maximum 25%-át.
      2. A szakmai megvalósítás költsége teljes munkaidő esetében maximum havi 300.000 Ft/hó, vagy ennek időarányos összege lehet.
      3. A kérelem benyújtásakor meg kell adni a szakmai megvalósítói feladatot ellátó munkavállaló megvalósítói tevékenységre fordítandó havi munkaidejét.
      4. A szakmai megvalósítói díj elszámolásához be kell nyújtani a szakmai megvalósítói feladatra fordított munkaidőt tartalmazó munkaszerződést. Amennyiben a szakmai megvalósító megbízási szerződés keretében látja el feladatát, a teljesítési igazoláson is fel kell tüntetni, hogy az adott hónapban hány órában látta el szakmai feladatát.
  2. Melyek az elszámolható költségek mértékére és arányára vonatkozó elvárások?

    1. A célcsoport képzéséhez kapcsolódó költségek és a képzésbe bevont munkavállalók személyi jellegű ráfordításai (bértámogatás) esetében – ide nem értve a szakmai megvalósítók költségét – az egy vállalkozás által igényelt támogatás együttesen – nem haladhatja meg a támogatást igénylő vállalkozás támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó lezárt, teljes üzleti évben fizetett személyi jellegű ráfordításainak a 25%-át. (a 4.1. b) alpontban meghatározott vállalkozások esetében nem vizsgálandó)
    2. Az egy főre jutó havi bértámogatás, képzési támogatás és szakmai megvalósítói költségének összege nem haladhatja meg a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendeletben előírt, a megállapításkor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. Részletszabályokat a Hirdetmény 12.4. és 12.6. fejezetei tartalmazzák.
  3. Az elszámolható költségekkel kapcsolatos egyéb elvárások

    1. A vállalkozás által benyújtott kérelem vizsgálata során a benyújtott árajánlatokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a projekt költségvetése a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon került-e összeállításra, valamint, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét és az átlagos piaci áraknak történő megfelelést követi-e.
    2. A projekt költségvetésének alapját a legtakarékosabb árajánlat kell, hogy képezze. Az árajánlatok vizsgálatánál az azonos típusú (szakmai képzés, IKT képzés, nyelvi képzés, soft skill) képzések ajánlatait szükséges vizsgálni.
    3. A vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzések kivételével az igénybe vett szolgáltatásként elszámolható költségek esetében benyújtandó árajánlatokra vonatkozó elvárások:
      1. Minden 300.000 Ft -ot meghaladó elszámolható összköltségű költségtétel alátámasztására 3 db, a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes, egymástól független árajánlatadók által kiállított, magyar nyelvű árajánlat csatolása szükséges, amely tartalmazza:
        • az ajánlattevő megnevezését, adószámát, aláírását;
        • az ajánlat tárgyának pontos megnevezését;
        • az árajánlat érvényességét és/vagy az ajánlat kiállításának dátumát, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napnál nem lehet régebbi;
        • az egységárat, a nettó árat, az ÁFÁ-t és a bruttó árat;
        • az árajánlatnak tartalmaznia kell az elvégzendő feladatok szakmai tartalmát, ráfordított emberhónap számot, valamint, amennyiben ez az árban meghatározó, az anyagköltség becsült mértékét, valamint amennyiben az árajánlat összege egyéb költségeket is magába foglal, azok összegét és megnevezését;
        • igénybe vett szolgáltatás esetén a szolgáltatásra vonatkozó referencia megadása az árajánlatban kötelező;
        • amennyiben az árajánlat összege nem forintban van meghatározva, szükséges azt átszámítani forintra az árajánlat napjára vonatkozó MNB hivatalos árfolyamán;
        • nem magyar nyelvű árajánlat esetében magyar nyelvű fordítást is szükséges mellékelni a teljes árajánlatról. Nem szükséges hivatalos, fordítóiroda által készített fordítás;
      2. Az árajánlatnak és a támogatási kérelemben szereplő tevékenységek elnevezésének, költségeknek és a táblázatok adatainak meg kell egyezniük.
      3. Az árajánlatok szakmai szöveges leírásából világosan ki kell derülnie, hogy az adott tevékenységhez milyen konkrét munkafolyamatok tartoznak, s ezeket a támogatást igénylő profiljára szabva szükséges összeállítani. Amennyiben az árajánlat csak általánosságban tartalmazza az adott tevékenység szakmai jellemzőit, nem fogadható el.
      4. Azon szerződések esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 100 000 forintot, a továbbadott támogatást igénylő részéről nem szükséges a piaci ár alátámasztása.
      5. A hárommillió forintnál nagyobb elszámolható összköltségű projektek azon szerződései esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a

        300 000 forintot, a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat a továbbadott támogatást igénylőnek nem kell benyújtania, azonban azok helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhetőek.

    4. Az árajánlatokat adó képzők függetlenek egymástól, valamint a kérelmet benyújtó munkáltatótól – a belső képzéseket nem ideértve. Nem független az ajánlattevő,
      1. amennyiben a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy ezek tulajdonosa -irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, továbbá ezen személy hozzátartozója az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési;
      2. amelynek tulajdonosa – irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a támogatást igénylő / kedvezményezett szervezetében vagy ugyanazon beszerzés vonatkozásában másik ajánlattevő szervezetében az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési; vagy
      3. ha a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül.
      4. Az összeférhetetlenség vonatkozásában hozzátartozónak minősül a Ptk. 8:1. §

    (1) bekezdés 1. és 2. pontja értelmében a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázati felhívás felnőttképzőkre vonatkozó elvárások

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A felnőttképzőkre vonatkozó feltételek részletesen szabályozzák a képzőintézmények működését és kötelezettségeit. Külső képzések esetén a képzőnek bizonyítania kell, hogy legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik, és adózás előtti eredménye elérte az 1 millió Ft-ot. A képzőintézménynek rendelkeznie kell a választott képzéstípusnak megfelelő adatszolgáltatással és legalább 100 résztvevő befejezett képzését igazoló referenciával. A felnőttképzőnek az előző két évben nem szabad minimálbért meghaladó összegű hatósági bírságot kapnia. Az intézménynek a törvényi előírásoknak megfelelően kell bejelentkeznie és engedélyekkel kell rendelkeznie. Az államháztartás terhére nyújtott támogatásokhoz vagy uniós forrásokból megvalósuló oktatáshoz engedély szükséges. Az oktatási programok kidolgozása során számos követelménynek kell megfelelni, beleértve a képzési időt, a tananyagot, a résztvevők értékelését és az infrastrukturális feltételeket. Az adatszolgáltatás részletei, valamint a környezetbarát és fenntarthatósági elemek jelenléte is fontos a képzők számára. A képzési programoknak előzetesen ki kell dolgozniuk, és azokat az előírt határidőkig meg kell valósítaniuk.

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem. – A MODELLO NYERTESSÉ TESZ! – AKÁR 150 MILLIÓ!

A képzőkre vonatkozó feltételek – Külső képzések esetében

  1. A képzőintézmény rendelkezik legalább egy teljes lezárt üzleti évvel (ebbe beleértendő a lezárt költségvetési év is);
  2. A képzőintézmény adózás előtti eredménye a legutolsó vagy az utolsó előtti lezárt teljes üzleti évek egyikében elérte az 1 millió Ft-ot (költségvetési szerv és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényhatálya alá tartozó képzőintézmény esetén nem kell alkalmazni);
  3. A képzőintézmény rendelkezik a választott képzéstípusnak megfelelő OSAP adatlappal vagy FIR adatszolgáltatással vagy a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (továbbiakban: FAR) – részszakmára felkészítő szakmai oktatás esetén, amennyiben azt a Szktv. 9. § (1) szerinti szakképző intézmény szervezi meg, úgy a Szktv. 111. §-a szerinti Szakképzés információs rendszerébe (továbbiakban: SZIR) -történő adatszolgáltatással igazolt, az adott képzés típusában legalább 100 résztvevő befejezett képzését igazoló referenciával;

    Ennek igazolása a referencia képzést egyértelműen azonosító FAR, SZIR képernyőfotóval, vagy amennyiben ilyen az adott képzés kapcsán nem állhat rendelkezésre, OSAP adatlappal történhet, a kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó.

    Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén is a FAR-on keresztül kerül sor a referencia igazolására.

  4. Az Nftv. szerinti felsőoktatási intézmények esetében – tekintettel a felsőoktatási intézmények komplex, magas szintű és rendszeres akkreditációs követelményeire –nem szükséges külön referencia igazolást csatolni, azonban a mikrotanúsítványt adó képzés esetén a felsőoktatási intézmény által kiállított hivatalos tárgyleírást/tárgytematikát a kérelem benyújtásakor csatolni szükséges, valamint amennyiben a tárgyleírás/tárgytematika nem tartalmazza a kreditértéket, azt megadni szükséges.
  5. A képzőintézményre a felnőttképzési államigazgatási szerv a kérelem benyújtását megelőző két évben az aktuális minimálbért meghaladó összegű hatósági bírságot nem szabott ki.
  6. A képzőintézmény az általa folytatott képzésekre vonatkozó és a Fktv.-ben részletezett feltételeknek megfelelően rendelkezik az Fktv. 2020. január 01-től hatályos állapot szerinti bejelentéssel és/vagy engedéllyel.
  7. Ha a felnőttképző a Szkt. szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy – az Fktv. szerinti belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, e felnőttképzési tevékenységét engedély alapján végezheti. Jogszabály alapján szervezett képzés esetében olyan képzés vehető igénybe, amelynek folytatására a képzést folytató intézménynek az ágazati jogszabályi előírások alapján jogosultsága van. Az Nftv. 42.§-a szerinti mikrotanúsítványt adó képzést az Nftv. 2.§-a szerinti felsőoktatási intézmények indíthatnak a támogatási konstrukció keretében.
  8. Az Fktv. szerinti képzői engedélynek, bejelentésnek a képzést lefolytató intézménynél legkésőbb a képzés megkezdésének időpontjában rendelkezésre kell állnia (ennek megszerzését a képzővel kötendő megállapodás alapján a hatósági szerződésben vállalnia kell).
GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

      1. A képzésekre vonatkozó feltételek (külső -, belső képzésekre egyaránt)

        1. Legkésőbb a képzés megkezdése előtt 5 munkanappal a https://www.munka.hu/ honlapon elhelyezett űrlap mellékleteként rendelkezésre kell bocsátani a képzés tervezett ütemtervét (amely a https://www.munka.hu/ oldalról letölthető), a képzési alkalmak időpontjának pontos megjelölésével és az online betekintési lehetőséget biztosító linket. A felsőoktatási mikrotanúsítványt adó képzések esetén – tekintettel arra, hogy az adott kurzuson felsőoktatási intézmény egyéb hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója is részt vehet – az online betekintést az Nftv. 108. § 43 a pontja szerinti tanulmányi rendszer kurzus elektronikus jelenlét nyilvántartása helyettesíti a felsőoktatási intézményeknek az online betekintést külön nem kell biztosítaniuk.

          A képzésben résztvevők névsorát a képzés megkezdését megelőző 5. munkanapig szükséges benyújtani a fent megjelölt elektronikus felületen. Legkésőbb a képzés megkezdése előtti 5. munkanapig szükséges az érintett foglalkoztatottak első képzését megelőző hónapban érvényes bruttó bért tartalmazó munkaszerződésének és GDPR nyilatkozatának csatolása az elektronikus ügyintézés szabályainak megfelelően a https://www.munka.hu/ oldalon található nyomtatványkitöltő alkalmazáson keresztül a döntést hozó kormányhivatal hivatali kapujára.

        2. Amennyiben a képzések hatósági szerződésben rögzített időpontja, helyszíne változik, arról a támogatót legkésőbb az eseményt megelőzően – módosított kezdési időpontot tekintve – 5 munkanappal a fenti pontban megjelölt elektronikus felületen szükséges tájékoztatni a képzések helyszíni ellenőrzése érdekében. A képzésen belül megvalósuló képzési alkalmakról tájékoztatás kérhető be a vállalkozástól.
        3. Előzetes tájékoztatás hiányában a képzésre költség nem számolható el.
        4. A képzőnek a képzés Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben (FAR) történő rögzítés alkalmával kötelező megjelölni a támogatási konstrukciót. Ennek hiányában a képzési támogatás nem elszámolható.
        5. Az Nftv. 42.§-a szerinti mikrotanúsítványt adó képzés támogatása csak akkor számolható el, ha a mikrotanúsítványt a szükséges adatokkal együtt az Nftv. 108.§ 43a pontja szerinti tanulmányi rendszer a FAR számára a támogatási konstrukció megjelölésével együtt átadta, ezáltal a FAR-ban az adott képzés rögzítésre került.
        6. Képzési program kidolgozása, csak a kiválasztásra kerülő képző esetében szükséges: tartalmát tekintve meg kell egyeznie az Fktv. 12.§-a szerinti képzési program-tartalommal, ezek a pontok a következők:
          1. a képzés megnevezése,
          2. a képzés során megszerezhető kompetencia,
          3. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei, a képzés célja és célcsoportját,
          4. a tervezett képzési idő,
          5. a képzés tananyagegységei, azok célja, tartalma, a tananyagegységekhez óraszám és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek és munkaformák, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám is,
          6. a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – a maximális csoportlétszám,
          7. a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírása,
          8. a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei,
          9. a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételek és ezek biztosításának módja.
        7. A mikrotanúsítványt adó képzések esetén a képzési programot teljes körűen helyettesíti az adott tantárgy vagy modul adatlapja és az Nftv.-ben meghatározott tárgyleírása.
        8. A munkáltató és képző között létrejövő megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy:
          1. személyes jelenléttel megvalósított képzések esetében a képzőnek biztosítania szükséges a képzési alkalmaknak, a jelenlévők létszámának, személyazonosságának, a megfelelő képzési feltételeknek a kedvezményezett és a támogató videóhíváson keresztüli ellenőrzését. A mikrotanúsítványt adó képzések ellenőrzése, figyelemmel a jelen Hirdetmény 9. i) pontjában

            meghatározott feltételekre az Nftv. 108.§ 43a. pont szerinti tanulmányi rendszerben rögzített elektronikus jelenlét nyilvántartása helyettesíti;

          2. a képző a videóhíváshoz szükséges információkat, – amely lehet például mobil telefonszám, videókonferencia telefonszám vagy videókonferencia internetes hozzáférési link – és a csatlakozáshoz szükséges technikai tudnivalókat biztosítani köteles a kedvezményezett és a támogató számára legkésőbb az adott képzési alkalom megkezdése előtti munkanapon. A megfelelő minőségű videóhívás biztosítása érdekében olyan videóhívásra alkalmas alkalmazás használata szükséges, amellyel a képzés ellenőrizhető, és az alkalmazás képzés rögzítésére is alkalmas. (Pl. Microsoft Teams, Zoom, Google Meet).
          3. Amennyiben a képzés videóhíváson keresztül valósul meg, úgy kérjük a teljes képzés rögzítését. A rögzített képzés az ellenőrzés során bármikor bekérhető és visszanézhető. Erről a képzésben résztvevőt legkésőbb a képzés megkezdése előtt tájékoztatni szükséges.
          4. A képzések résztvevőit tájékoztatni szükséges arról, hogy az ellenőrző hatósági személy a résztvevőt személyazonosság igazoló okmány bemutatására kérheti, valamint, hogy a videóhívás előírása a támogató részéről az uniós források felhasználásának ellenőrzését szolgálja.
GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

A képzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás

Az Európai Szociális Alap Plusz létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021/1057 EU rendelet I. mellékletében meghatározott, kilépéskor képesítést szerzettek száma közös indikátorhoz2 szükséges adatszolgáltatás érdekében a munkáltató adatot szolgáltat a 3. kilépéskori adatszolgáltatásra vonatkozó űrlapon arról, hogy a projekt keretében támogatott képzés elvégzését igazoló tanúsítvány kiállításának feltétele-e képző által végzett, minden résztvevőre kiterjedő vizsga/felmérés, melynek célja a megszerzett tudás, készségek, kompetenciák felmérése.

A zöld (környezetbarát) átállást is támogató képzések nyomon követése érdekében a kérelmet benyújtó vállalkozásnak a képzési program tartalma alapján nyilatkoznia szükséges a kérelemben arról is az egyes képzéseket érintően, hogy azok környezetbarát és fenntarthatósággal összefüggő készségek fejlesztését célzó elemeket is tartalmaznak-e3.

 

A kilépéskor képesítést szerzett indikátor szempontjából azok a résztvevők vehetők figyelembe, akik olyan képzésben vettek részt sikeresen a projekt keretében, melynek elvégzéséhez jogszabály és Hirdetmény alapján vizsga kapcsolódik (pl. részszakma megszerzésére irányuló szakmai oktatás), és azon képzést elvégzők is, akik képzésének elvégzéséhez jogszabály/Hirdetmény által előírt vizsga nem kapcsolódik, de a képzési program tartalmazza a megszerzett tudás, készség, kompetencia elsajátításának formális ellenőrzését, és ennek való megfelelés a tanúsítvány kiállításának feltétele. Azon képzések esetén, melyekhez nem kapcsolódik jogszabályban és Hirdetményben előírt vizsga nem szükséges az előzőekben jelzett számonkérés előírása, az a támogathatóságnak nem feltétele.

Környezetbarát készségekhez hozzájáruló képzésnek tekinthető az a képzés, aminek része az erőforrás-hatékonysággal, újrahasznosítással kapcsolatos gyakorlati ismeretek és készségek fejlesztése, vagy a klíma-változással, az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos összefüggések ismertetése, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó ismeretek, vagy a környezeti károk megelőzésével, csökkentésével, a károk helyreállításával kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése. A környezetbarát készségek fejlesztéséhez is hozzájáruló képzési elem a támogathatóságnak nem feltétele, az erről való nyilatkozattétel nyomon követési célokat szolgál.

 

A képzési program időtartama

      1. Mikor kezdhető meg a képzési program

        Támogatás a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett képzéshez nem igényelhető.

        Amennyiben megállapítást nyer, hogy a projekt megkezdésére a támogatási kérelem benyújtását megelőzően sor került, a támogatási kérelem elutasításra, illetve a támogatás visszavonásra kerül.

        A képzések megvalósítása támogatási kérelem benyújtását követő napon saját felelősségre megkezdhető, de a projekt megkezdése nem jelent előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését.

      2. Mennyi idő alatt kell fizikailag befejezni a képzési programot?

        A képzési program befejezésére a hatósági szerződés megkötésétől számított legfeljebb 18 hónap áll rendelkezésre. A képzési program és az annak utolsó napját követő naptól számított

        180. napos eredményesség mérés vizsgálatának 2026. július 31-ig meg kell történnie, a képzési programot ennek megfelelően szükséges megtervezni.

        A támogatási összeg elszámolására a program befejezését követően 90 nap áll rendelkezésre.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázati felhívás képzésre vonatkozó feltételek

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A Képzésekre vonatkozó feltételek részletesen szabályozzák, hogy milyen típusú képzésekre lehet benyújtani támogatási kérelmet, és milyen feltételeknek kell megfelelniük ezeknek a képzéseknek. A támogatható képzések közé tartoznak a szakmai ismeretekre irányuló képzések, a soft skill képzések, az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló képzések, valamint a nyelvi képzések. Fontos kiemelni, hogy a támogatható képzéseket különböző jogszabályok határozzák meg, és a képzési költség elszámolhatóságát több paraméter alapján kell meghatározni. A résztvevőknek is számos feltételnek kell megfelelniük, többek között az adott vállalkozásnál való munkaviszonyra, az állampolgárságra és a munkavállalási engedély meglétére vonatkozóan. A képzésben résztvevők cseréje esetén a támogatás összegét nem lehet növelni, és az új résztvevő bére nem lehet magasabb az eredeti résztvevőénél.

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem. – A MODELLO NYERTESSÉ TESZI! – AKÁR 150 MILLIÓ!

Képzésekre vonatkozó feltételek

    1. Milyen képzésekre lehet benyújtani támogatási kérelmet?

      Vásárolt szolgáltatásként megvalósuló:

      • külső képzésekre, vagy
      • a felnőttképzésről szóló 2013.évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Fktv.) 2.§ (1) bekezdés szerinti belső képzésre nyújtható be támogatási kérelem.

        Belső képzés esetében is meg kell felelni az Fktv. 11.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezésnek, miszerint a felnőttképző (belső képzés esetében a továbbadott támogatást igénylő vállalkozás) a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.

        Jelen Felhívásban belső képzésnek minősül minden olyan oktatás és képzés, amely az alábbi három feltételnek együttesen megfelel:

      • a képzést a munkáltató nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében tartja – azaz nem jövedelemszerzés céljából, rendszeresen, ellenérték fejében szervezi.
      • összes időtartama meghaladja a hat óra időtartamot (kivéve a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés). Azok a képzések tehát, amelyek tartama összességében nem hosszabb hat óránál, nem minősülnek belső képzésnek. Az eseti jellegű, egymással össze nem függő képzések tehát tipikusan ide tartozhatnak.
      • a munkáltató a képzést saját foglalkoztatottjának, vagy a KKV törvény szerinti kapcsolt vállalkozás vagy partnervállalkozás, illetve a beszállítója foglalkoztatottja részére szervez. Nem kötelező tehát szervezeten belül maradni a képzéssel, de erősen korlátozott azon személyek köre, akik azon részt vehetnek.
    2. Támogatható képzések típusai

      GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

      Az alábbi képzés típusok megvalósítása támogatható:

      Szakmai ismeretre irányuló képzés

      Olyan képzés, amely a szakképzésről szóló 2019.évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szktv.)

  1. § (1) b) szerinti szakképesítésre felkészítő szakmai képzés vagy az Szktv. 9.§ (2) a) részszakmára felkészítő szakmai oktatás, vagy valamely foglalkozás, munkakör, vagy munkatevékenység magasabb szintű végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.Példák:
  • létesítmény energetikus (szakképesítés)
  • raktárvezető (szakképesítés)
  • gyártósori eszközök szerelése (munkafolyamat)

    Amennyiben a Hirdetményben (és a Felhívásban foglalt egyéb) kizárási okok nem állnak fenn az adott képzéssel kapcsolatban, az Fktv. 2. § 5.a pontjában meghatározott jogszabály

    alapján szervezett oktatás és képzés is támogatható az ágazati jogszabály által előírt vizsgakövetelmények teljesítését igazoló bizonyítvány benyújtásának feltételével.

    1. Soft skill képzés

      Olyan, gazdasági ágazattól független, a munkaerő-piacon széleskörűen alkalmazható kompetenciák megszerzésére, vagy fejlesztésére irányuló képzés, amely részszakmához, szakképesítéshez, nyelvi, vagy informatikai képzettséghez nem, vagy csak részben köthető kompetenciák fejlesztését célozza.

      Példák:

  • projekt alapú csapatmunka
  • hatékony ügyfélszolgálati kommunikáció
  • vezetői készségek fejlesztése
  • alapkompetenciák fejlesztése
  • postcovid hatásokat feldolgozó tréning
  1. Információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló képzés

    Olyan képzés, amely digitális technológia használatához vagy alkalmazásához szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.

    Példák:

    • irodai szoftverek használata
    • CNC programozási ismeretek
    • Java programozó
  2. Nyelvi képzés

    Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló képzés.

    Példa:

    • alapfokú nyelvvizsgára felkészítő angol nyelvi képzés

A fent említett négy képzéstípusnak az alábbi jogszabály szerint meghatározott fajták egyikébe kell esnie a képzési költség elszámolhatóságának érdekében:

  • A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 8. § (1) b) szerinti szakképesítésre felkészítő szakmai képzés
  • A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti részszakmára felkészítő szakmai oktatás
  • a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti oktatás és képzés.
  • a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 2. § 5.a pontja szerinti jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés – amennyiben az ágazati jogszabály a vizsgakövetelmények teljesítésére hatósági bizonyítványt ír elő.
  • a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 13/C. § (1) bekezdése alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.évi CCIV. törvény 42.§ (2) szakasza szerinti mikrotanúsítvánnyal végződő képzések (továbbiakban: mikrotanúsítványt adó képzés)
    1. Milyen képzések nem támogathatók?

      Nem támogathatóak a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfelelés biztosításához szükséges képzések, valamint a regionális beruházási támogatásban részesülő induló beruházás munkavállalóinak képzése, amennyiben a képzés az induló beruházás beindításához és működtetéséhez feltétlenül szükséges.

      Nem támogathatók továbbá az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárással érintett képzések. A kötelezettségszegési eljárással érintett képzések listáját a www.munka.hu oldalon közzétett közlemény tartalmazza.

    2. További képzési feltételek

      1. Jelen hirdetmény keretében legalább 16 órás képzések támogathatók. Egy képzési tanóra 1 munkaórának felel meg és legalább 45 percet értünk alatta. Mikrotanúsítvány adó képzés esetén az Nftv. 108.§ 24 pontja alapján 1 kreditet 30 képzési tanórával kell számolni.
      2. Egy együttes kérelemben az integrátor vállalat mellett maximum 10 db beszállító vállalat vehet részt.
      3. Önálló és együttes kérelmenként maximálisan 12 db eltérő képzési programú képzés rögzíthető. Egy képzésnek számítanak az azonos tartalommal, több csoportban indított képzések pl.: létszámkorlát miatt.
      4. A támogatandó képzések egy főre jutó súlyozott óradíja a képzéstípusnak megfelelően jelen Hirdetmény 12.3. pontjában meghatározott maximális egy főre jutó óradíj összegét nem haladhatja meg.
      5. A mikrotanúsítványt adó képzések csak a szakmai ismeretre irányuló, valamint Információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló képzés esetén számolhatók el jelen támogatás keretében.

      6. A képzési költség elszámolhatósága három paraméter alapján kerül meghatározásra:
        1. egy főre eső képzéstípus szerint megítélt óradíj
        2. egy főre jutó elszámolható maximális képzési költség és
        3. amennyiben a képzéshez az Szktv. 14.§-a szerinti nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpontban letehető szakmai vizsga vagy képesítő vizsga kapcsolódik, úgy annak vizsgadíja

      E számítások részleteit jelen Hirdetmény 12.2. pontja tartalmazza.

      1. Elszámolható képzési formák szabályai

  1. A támogatott képzés megvalósítható az Fktv.-ben szabályozott kontaktórás formában, távoktatás keretében és zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében is.
  2. Kötelező a személyes jelenlét az olyan tanóra esetében, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el.
  3. Az e-learning képzési formát az Fktv. külön nem szabályozza, jelen Hirdetmény a távoktatás egyéni tanulásra vonatkozó egyik alformájaként ismeri el.
  4. Távoktatás zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetében csak a kontaktórás formában megvalósított képzés, illetve személyes konzultáció idejére lehetséges a képzésbe bevont munkavállalók kieső munkaideje esetében bértámogatást elszámolni. Azaz amennyiben távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében nem volt kontaktórás képzés, tehát nem tartott az oktató órát, és azt közben a munkavállaló nem hallgatta végig, abban az esetben nem számolható el bértámogatás a munkavállaló részére, valamint az oktató kieső munkabére, előadói díja sem képezheti részét a képzési költségnek.
  5. Az Fktv 2.§ 12. pontja szerinti zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósuló és az Nftv 42.§ (2) bekezdése szerint felsőoktatási mikrotanúsítványt adó képzés esetén, abban az esetben ha a munkáltató nyilatkozattal igazolja, hogy a képzés elvégzéséhez szükséges teljes időt a képzésbe bevont munkavállaló számára munkaidőben biztosítja, a képzésbe bevont munkavállalók kieső munkaidejének a képzés – mikrotanúsítványán szereplő – felsőoktatási kredit értékét lehet kieső munkaidőként elszámolni a Hirdetmény 7.4.a pontja szerint.
  6. Az engedélyköteles képzési tevékenység keretében megvalósuló képzés igazolására a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II.7.) Korm.rendelet (továbbiakban: Fvhr.) 26. § szerinti egységes dokumentumot kell vezetni.
  7. kontaktórás formában megvalósuló képzési alkalmaknak megfelelően dokumentáltnak kell lennie, azaz egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a foglalkozás témájának, anyagának, az előadó(k) és a résztvevők személyének. A megvalósuló képzési alkalmak elszámolásához olyan alátámasztó dokumentum szükséges, amely összefoglalóan tartalmazza a kontaktórás formában megvalósuló programmal kapcsolatos információkat:
    1. az előadás vagy foglalkozás témáját, anyagát,
    2. a program időpontját és időtartamát,
    3. az előadó(k) nevét és a résztvevők névsorát, valamint
    4. a képző által kiadott igazolást, hogy a tanúsítványt a képzésben résztvevő átvette.
  8. Az online megvalósuló képzési formát az Fktv. a kontaktóra interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő tanóraként kezeli, így arra a kontaktórás formában megvalósuló szabályok érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a megfelelő dokumentálás történhet képernyőképek, felvételek, valamint digitális alkalmazások használata esetén bejelentkezések dokumentálásával, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulmányi rendszerek nyilvántartása alapján.
  9. Képzés elvégzésének igazolása:

  1. Főszabályként a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben (FAR) kiállított tanúsítvány kiállításával
  2. amennyiben a részszakmára felkészítő szakmai oktatást szakképző intézmény végzi, úgy a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány kiállításával
  3. amennyiben a szakmai vizsga vagy a képesítő vizsga vizsgadíja is elszámolásra kerül, úgy a szakmai bizonyítvány, illetve a képesítő bizonyítvány kiállításával.
  4. jogszabály alapján szervezett képzés esetén az ágazati jogszabály által előírt vizsgakövetelmények teljesítését igazoló bizonyítvány kiállításával
  5. A mikrotanúsítványt adó képzés esetén az Nftv. 108.§ 43a pontja szerinti tanulmányi rendszerben kiállított és az Fktv. 13/C. § (4) bekezdése szerint a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer (FAR) számára átadott mikrotanúsítvány kiállításával és az arra jogosult képzésben résztvevők számára való átadás dokumentálásával történik.

    Az Fktv.-től eltérően a tanúsítvány(ok) kiállítása kötelező minden képzés esetében. A tanúsítványok, valamint a:

    • a szakképző intézmény által folytatott részszakmára felkészítő szakmai oktatás esetén szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány,
    • szakmai vizsga vagy képesítő vizsga elszámolása esetén a szakmai bizonyítvány, illetve képesítő bizonyítvány,
    • a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés bizonyítvány
    • Nftv. 42.§-a szerinti mikrotanúsítványt adó képzés esetén a közokiratnak számító mikrotanúsítvány hitelesített másolatát(ait) a kilépéskori adatszolgáltatásnál kell a kedvezményezett vállalkozásnak kötelezően benyújtania.

A jogszabály alapján szervezett oktatásra és képzésre – az Fktv. 1. § (2) bekezdése alapján – az Fktv 13/B. §-ban jelzett tanúsítvány kiállítása nem vonatkozik, ennek megfelelően e képzések vonatkozásában a képzés elszámolhatóságának feltétele az ágazati jogszabály által előírt vizsgakövetelmények teljesítését igazoló bizonyítvány benyújtása. Ugyanakkor a képzőnek az Fktv. 1.§ (2) bekezdés szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie kell, amely keretében az elszámolást igazoló bizonyítványt a FAR rendszerbe fel kell tölteni.

A képzéseken történő részvételt (képzésenként, képzési csoportonként, képzési naponként nyilvántartott jelenléti ívet) elektronikus adathordozón is szükséges igazolni helyszíni ellenőrzéskor.

Képzési program kidolgozása: tartalmát tekintve meg kell egyeznie az Fktv. 12.§-a szerinti képzési program-tartalommal. A Hirdetmény 9. pont 1) f) bekezdésében foglaltak alapján.

A továbbadott támogatást igénylő vállalkozás által, a külső képzések vonatkozásában beadandó árajánlatokra és a referenciákra vonatkozó irányadó minimális tartalmi követelmények kapcsán az 1. számú melléklet nyújt tájékoztatást. A többi költségtétel esetében az árajánlatra vonatkozó elvárásokat a 12.8. pont tartalmazza.

GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

  1. A képzésben résztvevőkre vonatkozó feltételek

    1. Mikro-, kis- és középvállalatok esetében legalább 3 fő, míg nagyvállalatok esetében legalább 8 fő képzése szükséges.
    2. A képzésben részt vehet bármely, a támogatást igénylő vállalkozás által munkaszerződéssel foglalkoztatott, magyar állampolgárságú és minden olyan, külföldi állampolgárságú természetes személy is, aki magyarországi munkavégzésre jogosító

      munkavállalási, vagy összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy magyarországi munkavállalásához engedély nem szükséges, továbbá a veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § b) bb) alapján a 16. életévét betöltött Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár.

    3. A kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállaló képzése vonatkozásában támogatásban nem részesülhet, tekintettel arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés szabályai szerinti foglalkoztatás esetén a kölcsönvevő és a kölcsönzött munkavállaló között nem jön létre munkaviszony. A kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban, a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő között pedig munkaerő-kölcsönzési szerződés jön létre. A munkaerő-kölcsönző a munkavállalója képzése vonatkozásában akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt nem foglalkoztatja a támogatással érintett munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál (munkaerő-kölcsönzés alapján).
    4. Együttes kérelem esetén a beszállítói integrátornak nem szükséges minden egyes megpályázott képzésre akárcsak 1 fő résztvevőt is delegálnia. Lehet tehát olyan képzés, amelyben a beszállítói integrátor saját munkavállalója nem vesz részt, de valamilyen megpályázott képzésbe mindenképpen be kell vonni.
    5. A beszállítói integrátor szempontjából nem számít résztvevőnek az a munkavállalója, aki a képzést tartja. Ő oktatónak számít.
    6. Az együttes kérelemben szereplő beszállító(k)nak nem szükséges minden (az együttes kérelemben szereplő) képzésre munkavállalót küldeni. Csak az általa/általuk igényelt képzésre kell munkavállalót küldenie/küldeniük.
    7. Egy munkavállaló egy kérelmen belül több támogatott képzésben is részt vehet, de egy adott időpontban maximum két képzésben vehet részt (pl. egyszerre csak egy angol nyelvi és egy java fejlesztő képzésben vehet részt, új képzésbe csak akkor kapcsolódhat be, ha ezek közül valamelyiket befejezte), egy napon pedig csak egy képzésben részesülhet.
    1. Munkavállalók cseréje

      1. A képzésbe vont munkavállalók esetében az adott munkavállaló valamely képzésének megkezdését megelőző napig van lehetőség cserére, azzal a feltétellel, hogy a hatósági szerződésben megállapított támogatási összeg nem növekedhet a munkavállaló cseréjével.
      2. Amennyiben a cserével a vállalat alacsonyabb összegű képzési támogatásra lenne jogosult, az az átfordulási szempontok vizsgálatakor kerül visszafizetésre. Az eredeti részvevőnél alacsonyabb bérű munkavállalóra történő csere estén a csökkentett összegű bértámogatás kerül kifizetésre.
      3. Az eredeti résztvevőnél magasabb bérű munkavállaló esetén a bértámogatást nem növeljük, az eredetileg megállapított bértámogatás kerül kifizetésre.
      4. A képzésben résztvevők névsorát a képzés megkezdését megelőző 5. munkanapig szükséges benyújtani a https://www.munka.hu/ felületen található űrlapon (létszámfeltöltési űrlap).
      5. A névsor feltöltésekor az előzetesen meghatározott (kérelem űrlapon benyújtott) képzésektől nem lehet eltérni, tehát a képzési programok személlyel való feltöltésekor ragaszkodni szükséges a kérelem benyújtásakor feltüntetett (név nélküli) személyekhez rendelt képzés(ek)hez.
      6. Amennyiben a képzésből lemorzsolódás történik, a lemorzsolódott résztvevő(k)re vonatkozó, képzési előlegként folyósított összeg visszakövetelésre kerül.
      7. Az elméleti tanórákról, a gyakorlati képzésről, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértéke legfeljebb az adott képzés összesen óraszámának 10%-a. A hiányzási mérték túllépése esetén az adott egyén képzése nem minősül teljesítettnek.
      8. A hiányzás miatti lemorzsolódás esetében a személy képzési költsége (előleg) és az elszámolt kiesőidőre járó bértámogatás visszakövetelésre kerül a foglalkoztatótól.
      9. Amennyiben a hiányzás miatti lemorzsolódások következtében a képző nyilatkozata alapján a képzés nem folytatható, akkor a teljes képzési költség és kifizetett kieső munkaidőre járó bértámogatás visszakövetelésre kerül a foglalkoztatótól.
      10. Az eredményességmérés tekintetében minden képzésbe bevont személy a bázisba tartozik.
      11. A cserével megnövelt képzésben résztvevők létszáma lesz az eredményességmérés bázisa.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázati felhívás kérelmek típusai, benyújtás helye és ideje

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

 

 

 

 

 

 

 

A támogatási kérelmet 2024. március 05. napjától lehet benyújtani a https://www.munka.hu/ oldalon található nyomtatványkitöltő alkalmazáson keresztül. A benyújtási határidő a jelen hirdetményszakaszban meghirdetett forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2024. június 30. napjáig terjed. A kérelmeket a Nemzetgazdasági Minisztérium által kijelölt, állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kiemelt partnerként nevesített Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal hivatali kapujára kell benyújtani, amely ezután továbbítja az illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró szervezetéhez. A támogatásról való döntés a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvények és rendeletek alapján történik, figyelembe véve a hirdetményben szereplő szempontokat. A pozitív elbírálást követően hatósági szerződést kötnek a kérelmezővel, amelyben részletesen rögzítik a támogatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az elszámolás és az eredményességi elvárások szabályait. Az önálló kérelmek és az együttes kérelmek különféle típusai közül választhatnak a pályázók, az együttes kérelmeknél az integrátor nyújtja be a kérelmet, de a beszállítók is önállóan kell, hogy teljesítsék az elvárásokat és a kötelezettségeket.

Mikor és hogyan lehet benyújtani a támogatási kérelmet?

A kérelem a 2024. március 05. napjától nyújtható be, a jelen hirdetményszakaszban meghirdetett forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2024. június 30. napjáig a https://www.munka.hu/ oldalon található nyomtatványkitöltő alkalmazáson keresztül.

A kérelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium által kijelölt, állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kiemelt partnerként nevesített Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal hivatali kapujára kell benyújtani, mely szervezet továbbítja a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró, foglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységéhez.

Az illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró, foglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége dönt a támogatásról. A támogatással összefüggő tennivalók és eljárások tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.), a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, valamint a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni, a hirdetményben szereplő szempontoknak történő megfelelés vizsgálatával összhangban.

A kérelem pozitív elbírálását követően a kérelmezővel a támogatás elbírálásában illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró, foglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége hatósági szerződést köt, melyben

részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a támogatás elszámolására, valamint az eredményességi elvárásokra vonatkozó szabályok.

Együttes kérelem esetén minden, az együttes kérelemben támogatást igénylő vállalkozással az illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró, foglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége külön hatósági szerződést köt.

GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

 

Kérelmek típusai

Támogatást a vállalkozás önállóan igényelhet, vagy a beszállítói integrátor és a beszállítói együttes kérelmet is benyújthatnak.

Ennek megfelelően kétféle kérelem benyújtására van lehetőség:

  • önálló kérelem: a pályázó vállalat kizárólag saját munkavállalói számára valósít meg egy vagy több, belső vagy vásárolt szolgáltatásként megvalósuló „külső” képzést (továbbiakban: külső képzés). A képzések típusainak részletes leírását a Hirdetmény 7.2. pontja tartalmazza.

  • együttes kérelem: együttes kérelmet beszállítói integrátor vállalat nyújthat be.

Az együttes kérelem a beszállítói integrátor saját munkavállalóinak és a beszállító(k) munkavállalóinak közös képzését tartalmazza. Az ilyen kérelemben foglalt képzések is lehetnek belső, vagy vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzések.

Egy kérelmen belül több képzés is szerepelhet (tehát pl. egy önálló kérelemben több képzés és képzés típus is szerepelhet – belső képzés és külső, piaci szolgáltatótól vásárolt külső képzés egyaránt).

    1. Együttes kérelem részletszabályai

      Beszállítói integrátor az a termelőtevékenységet végző vállalkozás, amely főegységeket és/vagy részegységeket állít elő beszállítóktól kapott részegységek felhasználásával.

      Ezzel egyidejűleg szervezi és koordinálja beszállítóinak tevékenységét, illetve azok számára minőségbiztosítási és logisztikai tevékenységet is végezhet. Integrátor vállalat az adott kész-, vagy félkész termék tekintetében a beszállítói lánc legmagasabb szintjén álló vállalkozás lehet (továbbiakban beszállítói integrátor). Olyan vállalkozás, melynek a bevételeinek több mint 50 százaléka képzési tevékenységből származik, nem lehet beszállítói integrátor.

      Beszállító az a vállalkozás, amely a végtermék előállítási, gyártási vagy összeszerelési fázisa során alkatrész(eke)t és/vagy részegység(eke)t és/vagy szerszámot/gyártástechnológiát és/vagy adalékanyagot és/vagy alapanyagot és/vagy know how-t fejleszt, állít elő, gyárt, szerel össze a végtermék gyártója, vagy annak beszállítói integrátora részére (továbbiakban beszállító) (ideértve építőipari főtevékenység esetében az alvállalkozókat is).

      Együttes kérelem esetén egy cég a beszállító és beszállítói integrátor szerepek közül csak egyet tölthet be (tehát egy vállalat, vagy csak beszállítói integrátorként vagy csak beszállítóként jelenhet meg az együttes kérelemben).

      Az együttes kérelmet minden esetben az integrátor nyújtja be, amihez a beszállító cégek meghatalmazása szükséges (meghatalmazás minta a Hirdetmény 3. mellékletét képezi). Beszállítói szerepben együttes kérelem nem adható be.

      Együttes kérelem esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultsági elvárásoknak és a támogatásból fakadó kötelezettségeknek a beszállítói integrátor és a beszállító vállalkozásoknak külön-külön kell megfelelniük, az eredményességi elvárásokat minden vállalkozásnak önállóan teljesítenie kell.

      Együttes kérelem esetén szakmai megvalósításhoz kapcsolódó költség nem igényelhető.

 

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény Felnőttképzési Intézmény GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázati felhívás benyújtási feltételei

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

 

 

 

 

 

 

A támogatási kérelem benyújtásának feltételei

Ki nyújthat be támogatási kérelmet?

Azon támogatást igénylő nyújthat be támogatási kérelmet, aki

  1. rendelkezik legalább egy lezárt, beszámolóval alátámasztott teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele). A KKV minősítés alapja a bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet.
  2. Egy lezárt, beszámolóval alátámasztott teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel nem rendelkező vállalkozás abban az esetben nyújthat be támogatási kérelmet, amennyiben főtevékenységét az 1. sz. táblázatban felsorolásra került magas energiaintenzitású termelésben érintett ágazatokban végzi és az alábbi feltételek teljesülnek:
    1. a magas energiaintenzitású ágazathoz tartozó főtevékenység legkésőbb 2023.07.31-ig bejegyzésre került és
    2. a munkáltató vállalja, hogy a vállalkozását fenntartja és az eredményesség mérési vizsgálat időpontjában a vállalkozás főtevékenysége továbbra is az 1. sz. táblázatban felsorolt, a magas energiaintenzitású termelésben érintett ágazatba tartozik.
  3. Minden magas energiaintenzitású ágazatban fő tevékenységet végző vállalkozás esetében elvárás, hogy legalább egy zöld átálláshoz kapcsolódó képzést is valósítson meg.

Magas energiaintenzitású termelésben érintett ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak azon vállalatok minősülnek, amelyek esetén a legutolsó lezárt, beszámolóval alátámasztott teljes (365 napot jelentő) üzleti év beszámolója szerinti fő tevékenysége (fő TEÁOR) az alábbi 1. sz. táblázatban felsorolt valamely ágazathoz tartozik, vagy az egy lezárt, beszámolóval alátámasztott teljes üzleti évvel nem rendelkező vállalatok esetén az 1.sz. táblázatban felsorolt valamely ágazathoz tartozó fő tevékenysége legkésőbb 2023.07.31-ig bejegyzésre került.

1.sz. táblázat: Magas energiaintenzitású termelésben érintett ágazatok listája

2021 ágazat teáor 2 melléklet

energiaktg árbvételhez viszonyítva 2021.

2017 Szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása

49,46

2331 Kerámiacsempe, -lap gyártása

26,42

2311 Síküveggyártás

23,16

1711 Papíripari rostanyag gyártása

19,50

2352 Mész-, gipszgyártás

17,92

2011 Ipari gáz gyártása

15,43

2410 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

13,82

2540 Fegyver-, lőszergyártás

13,53

2313 Öblösüveggyártás

12,79

1062 Keményítő, keményítőtermék gyártása

12,40

2332 Égetett agyag építőanyag gyártása

12,31

2399 M.n.s. egyéb nemfém ásványi termék gyártása

12,22

2451 Vasöntés

11,86

2351 Cementgyártás

11,12

1712 Papírgyártás

10,96

2014 Szerves vegyi alapanyag gyártása

10,07

GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

 

 

  1. Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, szövetkezet, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezet vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe, kettős könyvvitelt vezető egyéni cég és egyéni vállalkozás.
  2. A 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet 95. §

    (2) bekezdése, valamint az 1300/2016. (VI. 13.) Korm. határozat alapján a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok csak akkor nyújthatnak be támogatási kérelmet, ha a Kormány előzetesen hozzájárult.

  3. A támogatást igénylő rendelkezik a képzés megvalósításához szükséges önerővel, amely legalább a projekt elszámolható összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett része, erről szóló bankszámla kivonat a kérem kötelező mellékletét kell, hogy képezze. Az önerő lehet saját forrás és egyéb, az államháztartási alrendszereiből származó egyéb támogatás is.
  4. Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybevett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül.
  5. A támogatást igénylőnek a kérelem benyújtásakor, a hatósági szerződés megkötésekor, valamint a támogatási összeg folyósításakor nem áll fenn az 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 50.§ (6) bekezdésében foglalt köztartozása.

    munkáltató köztartozás-mentességének kormányhivatal felé történő igazolása két módon lehetséges:

    • a munkáltatónak a NAV „Köztartozásmentes adózói adatbázisából” való lekérdezésével – a lekérdezés a kormányhivatalok feladata

      https://nav.gov.hu/adatbazisok/koztartozasmentes/egyszeru_lekerdezes, illetve https://nav.gov.hu/adatbazisok/koztartozasmentes/csoportos_adoszam_lekerdezes;

    • abban az esetben, ha a munkáltató nem szerepel a számára nem kötelező köztartozásmentes adózói adatbázisban, a köztartozás-mentességét 30 napnál nem régebbi, NAV által kiállított nemleges („nullás”) adóigazolással kell igazolnia.
  6. A támogatást igénylő jogerős végzéssel elrendelt felszámolási-, csőd-, végelszámolási, kényszertörlési, a megszüntetésére irányuló egyéb, vagy egyéb a támogatást igénylő fizetésképtelenségével összefüggésben indult eljárás alatt nem áll.
  7. A támogatást igénylő megfelel az államháztartásról szóló Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelménynek:
    1. megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
    2. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett,
    3. átlátható szervezetnek minősül.
  8. A támogatást igénylő munkáltató a kérelem benyújtását megelőző egy évben maradéktalanul megtartotta a munkaügyi, illetve munkavédelmi jogszabályok rendelkezéseit és ezt a támogatás folyósítása alatt is vállalja.
  9. Egy meghirdetési szakaszban egy vállalkozás egy kérelmet nyújthat be önálló vagy együttes kérelem formájában. Ugyanazon vállalkozás abban az esetben nyújthat be többször támogatási kérelmet képzések megvalósítására, amennyiben a korábbi igénylési körben (korábbi hirdetményi szakaszban) támogatott képzések megvalósultak, és a záró elszámolást benyújtotta, a visszafizetési kötelezettségnek (szükség szerint) eleget tett.
  10. Az ismételt kérelemben csak olyan személyek vehetnek részt, akik még nem részesültek ezen program keretében támogatásban, vagy az utolsó támogatott képzésük befejezését követően a 180. napi hatásvizsgálat lezárult. A munkavállalónak ismételt bevonás esetében a kérelem benyújtásának időpontjában kell megfelelnie a

    180. napi hatásvizsgálatra vonatkozó feltételnek, amely a képzési névsor benyújtásakor ellenőrzésre kerül.

  11. Ha az adott projektre vonatkozó támogatási kérelme korábban elutasításra vagy kizárásra került, vagy a döntés előtt azt a támogatást igénylő visszavonta, akkor ugyanazon projekt vonatkozásában ismét igényelhető támogatás. Kivétel ez alól, ha a projekt már megkezdett, vagy ha az elutasítás indoka alapján egyértelmű, hogy a projekt nem támogatható. Amennyiben a projekt szakmai tartalma miatt került elutasításra, úgy a támogatási kérelem benyújtására a szakmai tartalom átdolgozása után ismét van lehetőség.
  12. Együttes kérelem (6. pont szerint) esetén
    1. a támogatást benyújtó (beszállítói integrátor) rendelkezik a szükséges beszállítói meghatalmazásokkal. A meghatalmazás tartalmazza, hogy a meghatalmazott beszállító integrátori szerepében a kérelmet benyújthatja. Ugyanakkor az esetleg hiánypótlási kötelezettséget az egyes beszállítók önállóan teljesítik, pozitív elbírálás esetén a hatósági szerződés külön-külön kerül megkötésre. (lásd 3. melléklet).
    2. a támogatást igénylők (beszállítói integrátor és beszállító(k)) rendelkeznek a beszállítói és integrátori viszony igazolásához szükséges dokumentumokkal. Támogatást igénylőnek nyilatkoznia kell minden, az együttes kérelemben szereplő beszállítóról külön-külön, hogy a beszállítói

      tevékenységre vonatkozóan szerződéses jogviszonyban állnak. Nyilatkozni szükséges továbbá arról is, hogy a beszállító az integrátor beszállítójával szerződéses jogviszonyban áll vagy sem. (lásd 4. melléklet)

    3. ha a támogatást igénylő beszállítói integrátor vállalkozás és beszállítói ugyanazon képzés megvalósítására nyújtanak be kérelmet, a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultsági elvárásoknak és a támogatásból fakadó kötelezettségeknek a vállalkozásoknak külön-külön kell megfelelniük.
    4. a hiánypótlás nem teljesítése az érintett támogatást igénylők részéről az együttes kérelem teljes egészének elutasítását vonja maga után.

    5. a záró elszámolást a vállalkozásoknak külön-külön kell teljesíteniük.
      GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

       

       

  13. A támogatott vállalkozás jogi forma szerint (GFO):
  • 113 Korlátolt felelősségű társaság
  • 114 Részvénytársaság
  • 117 Betéti társaság
  • 121 Szociális szövetkezet
  • 122 Takarék- és hitelszövetkezet
  • 123 Iskolaszövetkezet
  • 124 Agrárgazdasági szövetkezet
  • 126 Biztosító szövetkezet
  • 129 Egyéb szövetkezet
  • 141 Európai részvénytársaság (SE)
  • 142 Európai szövetkezet (SCE)
  • 143 Magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés
  • 144 Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC)
  • 226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
  • 227 Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
  • 572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság
  • 573 Nonprofit részvénytársaság
  • 574 Európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) 228 Egyéni cég
  • 231 Egyéni vállalkozó

A támogatási intenzitás meghatározásánál kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) alapján nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri, vagy meghaladja a 25%-ot.

  • Milyen esetben nem nyújtható támogatás

    A továbbadott támogatás esetében nem ítélhető meg támogatás azon támogatást igénylő részére:

    1. amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a Hirdetményben megfogalmazott célokkal nincs összhangban,
    2. amelynek a saját tőkéje a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján negatív,
    3. amelynek a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent,
    4. amely vállalkozás esetében a benyújtott támogatási kérelmében rögzített projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti nettó árbevétel összegét,
    5. amely nonprofit gazdasági társaság esetében a benyújtott támogatási kérelmében rögzített projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti összes bevétel összegét,
    6. amellyel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az elődszervezete az APEH által indított végrehajtási eljárás van folyamatban a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában,
    7. amelynek támogatása az európai uniós jog megsértését eredményezné,
    8. amelynek korábbi projektmegvalósítása a kormányhivatal által kezdeményezett elállással záródott a benyújtást megelőző 5 éven belül.
    9. amely nem nyújtja be a költségek alátámasztásához szükséges 3 db árajánlatot. A külső képzések esetében a tartalmi követelményeket „A képző kiválasztásának alátámasztására és képzőre vonatkozó feltételek teljesítésére irányadó minimális tartalmi követelmények” című 1. sz. melléklet tartalmazza. (A többi költségtétel esetében az árajánlatra vonatkozó elvárásokat a 12.8. pont tartalmazza)
    10. de minimis támogatás esetén: amely tevékenysége nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak.
    11. mezőgazdasági de minimis támogatás esetén:
      1. amely tevékenysége nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU bizottsági rendeletekben foglaltaknak.
      2. amely a továbbadott támogatás igénylésekor nem szerepel a Magyar Államkincstárnál (MÁK) az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként.
    12. Képzési támogatás esetén: amely tevékenysége nem felel meg a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben és a 638/2023. (XII.28.) Korm. rendeletben foglaltaknak
    13. valamint az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén, amely nem felel meg „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című

      bizottsági közlemény (2023/C 101/03) – Temporary Crisis and Transition Framework, TCTF) 2.1 szakaszában és a 638/2023. (XII.28.) Korm. rendeletben foglaltaknak.

  • Nem nyújtható képzési támogatás

    1. nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
    2. versenyképtelen szénbányák bezárásához,
    3. azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére Magyarországot kötelező határozatának alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.
    4. azon támogatást igénylő vállalkozás részére, amely azt mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy forgalmazásához használja fel, amennyiben
      1. a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
      2. a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
    5. azon támogatást igénylő vállalkozás részére, amely tevékenysége exporttal kapcsolatos, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
    6. azon támogatást igénylő vállalkozás számára, amely a támogatás felhasználását az import áru helyett hazai áru használatától teszi függővé,
    7. olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
    8. atomenergia termeléshez,
    9. a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint – támogatott beruházás esetén – a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.
  • Nem nyújtható általános csekély összegű (de minimis) továbbadott támogatás (1407/2013/EU bizottsági rendelet)

    1. halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
    2. halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott támogatás esetén, ha a támogatás összegét a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg,
    3. mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak,
    4. a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására.
    5. azon támogatást igénylő vállalkozás részére, amely azt mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy forgalmazásához használja fel, amennyiben
      1. támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
      2. a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
    6. exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
    7. azon támogatást igénylő vállalkozás számára, amely a támogatás felhasználását az import áru helyett hazai áru használatától teszi függővé.
    8. olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

    Amennyiben a vállalkozás az a)-c) pontokban kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, az általános csekély összegű (de minimis) támogatás akkor nyújtható ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a vállalkozás megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy az a)-c) pontokban említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek általános csekély összegű (de minimis) támogatásban.

  • Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) továbbadott támogatás az alábbi támogatásokhoz (1408/2013/EU Bizottsági rendelet)

    1. olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
    2. a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
    3. az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás;
    4. olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.
  • Nem nyújtható válságtámogatás1:

    1. „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című (2023/C 101/03. számú) bizottsági közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a bizottsági közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozásoknak, ideértve többek között, de nem kizárólagosan a következőket:
      1. az említett szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek

        1 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52023XC0317(01)

      2. az EU által elfogadott szankciókkal sújtott személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonában vagy ellenőrzése, meghatározó befolyása alatt álló vállalkozásoknak; vagy
      3. az EU által elfogadott szankciókkal sújtott ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak, amennyiben a támogatás aláásná a vonatkozó szankciók célkitűzéseit.
    2. amennyiben annak feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére,
    3. mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások részére, amennyiben a támogatás a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerülne meghatározásra,
    4. a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak, amennyiben az a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)-k) pontjában említett támogatási kategóriák közé tartozik,
    5. amennyiben a válságtámogatás támogatástartalma a válságtámogatásról szóló európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – meghaladja a 2 250 000 eurónak, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén a 280 000 eurónak, a halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén pedig a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget,
    6. olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

      Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény Felnőttképzési Intézmény GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat